Kedves Látogató!


Az embert az határozza meg, hogy miként tudja önmagát, az ismereteit, a benne rejlő képességeket tudatosan úgy fejleszteni, hogy a hivatása a saját cégére legyen. 
Nos, így jött az elhatározás; megmutatni valamit abból, aki, és ami vagyok, mindezt a tevékenységeimen, a munkáimon keresztül.

Hasznos saját életfilozófiánk szerint élni, noha négy gyermek édesanyjaként tudom, milyen fontos, csodálatos, de egyben nehéz „szerepek” feladatok mentén kell újra fogalmazni olykor céljainkat, kompetenciáinkat, prioritásainkat az életben. Édesapám intelme: „Addig csinálj valamit, amíg tudsz adni és amíg nem érzed, hogy belőled elvesz valamit.”

A lehetőségek jönnek-mennek az életben, éppen ezért tartom fontosnak minden munkámat szenvedéllyel, elköteleződéssel, megújuló motivációval végezni, úgy hogy örömet is jelentsen, na és tudjam, miért is teszem a dolgom. Talán egyszeregynek tűnik mindez, noha mégsem az. A miértekre az életben oly sokszor próbálunk választ találni és a válasz évekkel később érkezik. Ezért fontos számomra, hogy projektekben gondolkodjak és a fenntarthatóság jegyében dolgozzak,  A partitúra adott, csak követni kell.

Egyszerűen szeretem az életet és minden olyan munkát, tevékenységet, ahol gazdasági szóval élve némi hozzáadott értéket termelhetünk. Legyen szó kulturális és társadalmi programok kidolgozásáról, fenntartható működtetéséről, közösségépítésről, közösségfejlesztésről, a kommunikációról, a projektszemléletről, nemzetközi kapcsolatokról, kulturális managementről, társadalmi-közösségi szemléletformáló munkáról, folyamat managementről vagy éppen az anyaság kérdéséről.

Az írás régóta foglalkoztat. Az elmúlt húsz évben rengeteg emberi, családi sorsot, élethelyzetet megismertem, amely inspirált, formált. Talán éppen ezért éreztem késztetést, hogy a mindennapok történetei, életútjai gép elé ültessenek és egy-egy írásomban megosszam, újraértelmezzem, mit gondolok egy-egy történetről, mindennapi helyzetről. Ajánlom szeretettel blogomat, személyes gondolataimat napi töltődésre, jelenségek újraértelmezésére.

Köszönöm, hogy ellátogatott oldalamra és betekintett abba, mivel foglalkozom.
Bízom benne, hogy vannak kompetenciák, tevékenységek, amelyek mentén tudunk együtt gondolkodni, együtt dolgozni.
Terveim, vágyaim és feladataim vannak még, az ajtó nyitva áll.


Porkoláb Gyöngyi
TOP