Belehelyezkedni...


Ma ismét kifordult a világ. Értetlenül állunk a brüsszeli történések előtt. Megdöbbentő, sokkoló, félelmet keltő, ami történt, ami történik.
Eközben valahol Magyarország egyik keleti nagyvárosában, Debrecenben egy társadalom szemléletformáló program; a Méltóság mezeje egyik általános iskolai partnerintézményének eseménye zajlik. Bemutató foglalkozás a másodikosok részvételével "Ha nem repülhetsz, fuss! Ha nem futhatsz, menj! Ha nem mehetsz, csússz!" címmel.  Hátborzongató a mai napon ez a szlogen.
A debreceni Hunyadi János Általános Iskola 7-8 éves gyerekek beszélgetnek 45 percig arról, hogy az öröm, a segítés és a mozgás hogyan kapcsolódnak össze.
"Ha segítünk valakinek, az nekem is öröm". Ülök, kavarognak bennem a foglalkozás előtt átfutott legfrissebb hírek a terrorveszélyről, a fenyegetettség érzéséről, a félelemről.
Csaponganak a gondolataim, de a gyerekek varázslatos reakciói, szavai, gondolatai megálljt parancsolnak. Éppen egy kisfilm pereg, amelyben egy kisfiú meglepetés csomagot kap, a dobozból előmászik egy csonkolt lábú, játékos kutyus. A kisfiú éppen számítógépes játékot játszik és látszólag nem örül a féllábú állatnak, lábával egy erős mozdulattal odébb rúgja a "társát". Aztán megáll a levegő a teremben. Megszólal egy kislány. "Ha belehelyezkedne a kiskutya helyébe a kisfiú, biztosan nem tenne ilyet." A körben ülő felnőtt pedagógusok a torkukban érzik az elfogultság könnyeit, aztán pereg a film tovább, amelyben a kisfiú mégis úgy dönt; feláll és kimegy játszani a kiskutyával. Ekkor látjuk, hogy a kanapé mögül előveszi a mankót és kibiceg a kertbe... Belehelyezkedett a kiskutya helyzetébe, átérezte, mit érezhet, hiszen ő ugyanúgy csak egyik lábára számíthat a járásban.
 Van úgy, hogy egy kutyus tanítja meg az embernek, hogy mielőtt cselekszik, helyezkedjen bele a másik ember bőrébe és gondolja végig... Te mit tennél az ő helyében? Megfontolandó tanács a mai napra, holnapra... Hiszen a gondoskodásra nevelésről szóló kilenc éve tartó mentális szemléletformáló program alapja a szeretet, az elfogadás, a gyengébbek, a gyógyíthatatlan betegek segítésén túl oly messzire visz.

TOP