Nagy fények


Az elmúlt hét érdekes élményekkel ajándékozott meg. Találkoztam két olyan emberrel, akik új életet kaptak, akik egy pillanatra megpillantották az „odaátot”, akik egy új élet kapujában álltak. Furcsa találkozások és pillanatok ezek. Hallgattam az élettel teli, hús-vér emberek történeteit, magam sem tudom milyen fajta kíváncsiságból. Egyikőjük már több mint egy évtizede tudja, hogy bőven volt még feladata, tudja, miért kapott még egy esélyt. Aztán felvillant egy történet, ami peregni kezdett előttem.

Történt egyszer, hogy egy házaspár gyermeket szeretett volna, de egyelőre nem jártak sikerrel. Mindketten dolgoztak szorgalmasan, a nő egy szolgáltató vállalatnál, a férfi valahol máshol. A gyerekvállalás minden ember életében kulcsfontosságú, ha hamar összejön azért, ha nem akkor azért. Próbatétel a nő számára, hogy miként próbál a befogadóként felkészülni valami egészen új szerepre, egy vágyott közösségre, ami nem pusztán kilenc hónapig tart. A férfi számára is próbatétel, valami ismeretlen, az apaság kihívásokkal teli feladatai, a felelősség, az együvé tartozás érzése.

Ebben az időszakban természetszerű, hogy egy közös cél lebeg mindkét fél fejében, suttogva lelkében; kisbabát szeretnénk. Az említett pár esetében is így volt; nagyon várták, hogy kisbabájuk legyen. A baba pedig jön, ha itt van az ideje, ha nem; jön, ha várják és persze néha akkor is, ha nem. A nőnek volt egy kollegája, akivel rendkívül jól megértették egymást, barátként, segítő kollegaként tudták egymás munkáját értékelni, elismerni. Aztán szép lassan ez a barátság más vágyakat is szült. A férfi családos emberként maga sem tudta talán miért élt a lehetőséggel, így megtörtént a pillanat varázsa, amiről egyikőjük sem gondolta milyen változást hoz az életükbe. Szerelmet nem éreztek egymást iránt, a férfi szerető apaként és férjként látszólag boldogan élt, a nő pedig éppen gyerekre vágyott a férjével.

A nő hamarosan megtudta, hogy várandós. A történtek miatt ekkorra a férje elhagyta őt és a baráti kollega is próbálta saját családjában helyre billenteni az eseményeket, kibogozni a láthatatlan szálakat, az eltört darabokat megragasztgatni.

A nő ott állt egy pici, apró jövevénnyel a pocakjában és a tehetetlenség és kétségbeesés között vergődve. Az apró élet nőtt és nőtt, a férje megenyhült és bár látszólag megbocsátott, elfelejteni nem tudta, hogy mi történt.

A nő kilenc hónap után elérkezett az élet kapujához, a megpróbáltatások egy újabb állomásához, ahol olyan élmény várt rá, amire senki nem gondolt.

A szülés közben a klinikai halál állapotába került, a baba egészségesen megszületett, ő viszont napokon át nem volt ébren, nem volt magánál. Majdnem belehalt a kisbabája születésébe, de mégsem. Ki tudja milyen terheket, milyen élményeket, milyen bűntudatot, milyen megbánást vagy épp megbocsátást tett le, hagyott maga mögött abban a néhány napban. Milyen új utat, lehetőségeket hozott számára az ébredés. Van e elég hála az újra kapott életért, a lehetőségért. Kapott e feloldozást.

A férfi családja nagy küzdelem árán sem maradt egyben, a pillanatnyi beteljesült vágy olyan folyamatot indított el, ami szomorú módon nem tudta egyben tartani a négy tagú családot. A nő és a férfi nem beszélnek azóta, de talán mindketten tudják, hogy a pillanatoknak milyen ereje van.

TOP