Háromszor három kérdés - Szeretnéd e velem tölteni az életedet?


A hármas szám meseszám; legyen szó három próbatételről, a három királyfi vagy éppen három eladósorban lévő királylány esetéről, általában szerencsés szám és megoldást hoz. Lúdas Matyi óta pedig tudjuk, hogy a jóvátétel sem jár egyedül, hiszen a debreceni Nagyerdőt is helyszínül csalogató Fazekas Mihály megírta „Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!” - 
Kinek-kinek mit jelent,  vagy mit mond a hármas szám, legyen ez egy szabadon választott gyakorlat.
Na, de kezdem az elején. A napokban egy kedves ismerősöm 50 éves születésnapját ünnepeltük baráti körben egy nagy étteremben, ahol bár különálló asztaltársaságok alkotnak kisebb szigeteket, mégis átszűrődtek hangok egy–egy közeli asztalhoz. A mellettünk lévő nagy, hosszú asztalnál egy fiatal pár eljegyzését ünnepelte a nagycsalád, amikor a vőlegény felállt, magához ragadta a szót, látszólag nem zavarta hallják e más vendégek a mondandóját. Vékony alkatú, fekete hajú, jól öltözött, jól nevelt ifjúnak tűnt, aki a beszéd közben megerősítést kérve mennyaszonnyától, hogy a kezével érintette meg párját, hol a tekintetével kért jóváhagyást, visszaigazolást egy-egy gondolathoz. Akarva akaratlanul figyelmet követelt magának a hang más asztaloknál is, így  asztaltársaságunk ifjabb és érettebb tagjai, a balett, gerinctorna, a jóga vagy éppen a pilates gyakorlatoknak köszönhetően kitekeredve figyelték a fiatal fiú optimista, bizakodó, tisztelettel és szeretettel teli köszöntőjét. Éppen azt ecsetelte, hogy ő nem azt kérdezte menyasszonyától, hogy hozzá megy e feleségül, hanem azt, hogy „Szeretnéd e velem tölteni az életedet?” Ennek kibontására szánt még minimum 10 percet. Az asztalunknál ülő már házas és éppen kisbabát váró vendégek, a még házasságkötés előtt állók éppúgy, mint a frissen elváltak szinte egyszerre fordultak vissza és ki-ki a maga metakommunikációs eszközével jelezte, na erről lenne némi mondandója. A következő egy órában - akár egy tréningen -  ennek a mondatnak az értelmezése, kibontása, személyes élményekkel teli továbbgondolása adott újabb programot a leves és a főétel között.
Szeretné e velem tölteni az életét...rágtuk jobbról balra, balról jobbra. Láttam magam előtt az elkövetkező esküvőjüket és nagy gömbölyödő hassal a fiatal bordó ruhás, divatos “frufrus” lányt. Aztán hirtelen valami szomorúság érzése futott át rajtam, ami érthetetlen, váratlan érzésként toppant be.
Indulás előtt olvastam ugyanis egy újabb hírt Debrecenben egy édesanya haláláról, aki három gyermeket hagyott magára. „De ez már a harmadik eset Karácsony óta Debrecenben.” ordított bennem egy hang aznap reggel. A reggeli érzés mérgeskígyóként lopózott be a boldog, ifjú pár szavai közé. „Szülés közben”, „legyőzte a gyilkos kór”, „metilalkohol mérgezésben”   - sajnos mindhárom eset mellett ott állt, hogy 3 gyermek maradt félárván. Egy hónapon belül  Debrecenben három édesanya, három-három gyermeke maradt anya nélkül.  Felfoghatatlan, megdöbbentő, tehetetlenség, bénultság érzése járt át sokunkat. Három sors, három élet, de a számolást most nehéz folytatni. Karácsonykor az egész országot megrázta annak a fiatal édesanyának az esete, akinek sajnos már nem volt esélye megélni a szoptatás élményét és szülés közben, illetve az ott fellépő komplikáció következtében vesztette életét. Egy másik eset éppen Karácsony előtt történt, ahol az édesanyánál két évvel ezelőtt éppen harmadik Down szindrómás gyermekének szoptatása közben diagnosztizáltak daganatot, és sajnos két év próbatétel után Karácsony előtt nem tudta tovább folytatni a küzdelmet az életért. Aztán jött annak a három gyermekes édesanyának az esete, akit Karácsonykor szállítottak kórházba és január elejéig reménykedtek gyógyulásában, ő egy sokkoló metilalkohol mérgezés áldozata lett.
Három hét alatt három édesanya, három élete, kilenc gyermeket hagytak árván. Lázad az ember lelke, rohannánk segíteni az apró és nagyobbacska gyerekeknek, az egyedül maradt édesapának és a családnak. Van e annyi pénz, tárgyi ajándék, amely pótolni tudja egy édesanya simogató lelkét, kezét, mosolyát, illatát. Nincs most itt az idő és talán kedvünk sincs a miérteket keresni, cselekedni kell, hiszen a történteket, no és az időt visszafordítani nem tudjuk. Egy ország mozdult meg, hogy segítsen épp az egyik hír hallatán, mondhatni egy emberként ezrek „fogadták örökbe” a három apróságot egy alapítvány hathatós koordinálásával, magánemberek anyagi segítsége érkezett hihetetlen szeretettel, amely remélhetőleg kitart még sokáig.
S ha feltesszük a családalapítás előtt álló vőlegény kérdését újra; „Szeretnéd e velem tölteni az életedet?” - elérzékenyül a lelkem. A kérdés érvényes a fogantatás időszakára is. Minden édesanyára is. Fontos cél, hogy minden megtervezett baba, meg is szülessen, hiszen minden megtervezett babának joga van megszületni. Sok baba ad, nem szavakba foglalt választ szüleinek; 
„Igen, veled, veletek szeretném tölteni az életemet.” – tegyünk meg mindent ezért és legyünk éppoly hálásak minden pillanatért a pocakban, mint pocakon kívül, mert az élet nagy rendező, a szerepeket pedig nem mindig mi választjuk meg, bármennyire is szeretnénk. Vannak babák, akik számára a köldökzsinórt nemcsak a valóságban vágták el, számukra a pocakban töltött majd kilenc hónap alatt hallott hangokban, megélt érzésekben, érzékelt történésekben, emlékekben él tovább édesanyjuk lelke.


TOP