Cerka és társai


Mókás beszélgetés fültanúja voltam a minap.  
Rémisztően közeledik a nyár vége sokak sajnálatára, no és persze sok szülő örömére is. A hosszú nyári szünet kiaknázza a szülők, nagyszülők, szomszédok, szülőtársak, családtagok minden logisztikai képességét és kreativitását, a kiégés jelei mutatkoznak, mit is játsszunk még, milyen táborba mehetne még nyár végén a gyerek, hiszen nincs több szabadságom már. Ha röntgenezni lehetne, mi jár a fejükben, egészen egyszerű, ám nagyszerű óhajtó mondatokat látnánk kirajzolódni, amelyek a vastag röntgenpapíron is alig férnek meg. Nagy nehezen előkerülnek a júniusi évzáró után jól elrejtett listák. Biztos ismerős mindenki számára a „Jól elteszem valahova, hogy meglegyen!” mondat, aztán nem jut eszünkbe, hogy hol is van az a „valahova”.
Így aztán ráfordulva a nyári szünet célegyenesére augusztus közepén megindul a zsongás, versenyt futnak a nagyáruházak papírírószer részlegein a vásárlók, hiszen most mindenhol „vásár” van, most vegyél, mert most olcsó és azt hisszük többé már nem lesz jó áron kapható grafit és színes cerka no és társai!
Na, de vissza a beszélgetésre. Egy kávézó egyik sarkában éppen két édesanya beszélgetett sok aktuális vagy legalábbis szerintük annak tűnő témáról, mint például a női hátsók és a férfi kéz kontaktja, vagy az iskolai erőszak mikéntje, na meg persze az elvált több gyermekes Regina új, sejtelmes pasijáról és az iskolakezdés szövevényes rejtelmeiről, arról hogy mi, hol kapható és mennyiért. Vannak szülők, akik bizonyos autisztikus tünetekkel megáldva fejből mondják a tanszerek árait és mint egy teniszversenyen forgatjuk a fejünket a
„Lidl-ben még olcsóbb, a Tescoban van Angry bird füzet is! Erre újra rákontráz a másik szülő, „De a sarkon a Magdiék Papírboltban a nagy rajzgyűjtő dosszié milyen csodaszép. Na oda is menj majd el!. A beszélgetésből kiszűrődik néhány mondat és persze a hatalmas kacagások miatt nem lehet nem rájuk figyelni.
A nevetések közepette ismétlődően kihallatszik bizonyos színes jelzők kíséretében a füzet, dosszié, Ibolya néni, cerka, tündéri Zoltán bácsi, tesi cucc, tisztasági kifejezések. A két felszabadultan beszélgető, sőt hahotázó nő észre sem veszi, hogy a lábuknál fekvő kutyus egyre nyugtalanabb, időszakonként felkapja a fejét, felül, feláll, aztán újra lefekszik. Elbambulok, nehezen értem már miről is van szó, és bár valójában a negyedik gyermekem iskolakezdési beszerzőtúrája előtt vagyok még, mégsem hoz lázba a széleskörű ingyenes tájékoztatás. Tapasztalatom szerint megvárom az első napot, ahol tuti elhangzik még egy-két fontos „ezt igen-ezt ne” beszerzési tárgyeszköz javaslat.
A kutya egyre többek figyelmét kivívja, időközönként feláll, majd lefekszik, aztán megint feláll és áll peckesen, nem mozdul csak figyel, míg aztán az egyik hölgy (gondolom a kutya gazdája) hangosan rászól, hogy „CERKA fekszik!”
Ahogy ez elhangzik, a kávézóban többek mosolyogva, kuncogva odafordulnak a két nőhöz és az arc minden metakommunikációs eszköztárát kimerítve látszik, hogy jól szórakoznak. Az egy fiatal srác megkérdeni, „Jól hallottam? Úgy hívják a kutyáját, hogy CERKA?” Erre még többeket kap el valamiféle mókás, vissza nem tartható nevetés. A válaszadás kicsit várat magára, hiszen a két anyuka meglepődik a kérdésen. „Igen, Cerka! Miért?
Talán nem hallotta még? Ezt a szót használják a ceruzára vagy az egyesre a suliban!
„Igen, én is épp erre gondoltam”... - mondja a fiatal srác. Aztán tovább zsibog a kávézó a nyárutó hangulatában.
Cerka mit sem értve a mókás szituációból csak fekszik és úgy nézelődik tovább. Ő csak nem érti miért szólították őt oly gyakran és utána kapott dorgálást a gazditól.
Lassan én is indulok, a mókásra sikeredett történtek láttán és hallatán eszembe jut egy Colombo film, amelyben a dobberman kutyákat egy bizonyos szóra idomították. A rózsabimbó szó hallatán a kutyák ingerültté, sőt támadóvá váltak, így egy telefonhívásból kiszűrődő hívó szó is úgymond támadó, gyilkos ebekké változtatta a békés kutyákat.
Van felelősségünk kutyabarátoknak abban, hogy ne hozzuk kellemetlen helyzetbe kisbarátainkat, ahogyan mi is ezt várjuk tőlük.

TOP